Az Őrség

Elhelyezkedés, történelem

A Vas megye délnyugati sarkában, az osztrák, szlovén és magyar országhatár találkozásánál található egyedülálló arculattal rendelkező dombvidék nevét onnan kapta, hogy a honfoglalás ideje óta a határőrvidék szerepét töltötte be. Eőrségi tartomány néven a 15. századtól említik.

A honfoglalás idején őrállókat telepítettek a vidékre, akik saját költségükön, saját fegyverükkel védték a nyugati határt és az ún. gyepűt, a határsávot. Ezért nemesi kiváltságokat élvezhettek, csak a királynak tartoztak szolgálattal, és mentesültek mindenféle földesúri teher, adó alól. E kiváltságos helyzetük a XVII. század második feléig tartott, amikor a Batthyányak elvették régi jogaikat, s jobbágymunkára kényszerítették őket. Nemesi jogállásuk visszanyeréséért több évtizedes pereskedést folytattak, melynek az 1848-as jobbágyfelszabadítás vetett véget.

Az Őrség kiegyensúlyozott fejlődésének korszaka az első világháborúig tartott. A háborús emberveszteségeken mellett a trianoni területelvonások a vidéket különösen hátrányosan érintették, és az Őrség egy piaci kapcsolatait jórészt elvesztő, fejlődésben megrekedt zuggá vált. A második világháború után pedig a szigorúan őrzött határsávból fakadóan a községek elszigeteltsége fokozódott, a kuláküldözés, a deportálások miatt fejlődése lehetetlenné vált.

A rendszerváltást követően az országhatár megnyitásával már a határ menti fekvés előnyei is jelentkeztek. Az elmaradottságnak, az egykori elzártságnak jótékony hatása is van, hiszen az ökoturizmus hívei élvezhetik a táj viszonylag zavartalan természeti értékeit, megőrzött vagy rekonstruált kulturális, történeti és egyházi emlékeket.

Az Őrség tipikusan aprófalvas vidék, területéhez ma 22 települést sorolnak: Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák. Az Őrség területéből ma több település Szlovéniához (pl. Hodos, Kapornak, Domonkosfalva, Csekefa, Kisszerdahely), vagy Ausztriához (Felsőőr és vidéke) tartozik.

Természeti adottságok, élővilág

Az Őrség vidékén dombok és patakok vájta völgyek váltják egymást. A táj középső és északi része - Ispánk, Viszák, Őrimagyarósd térsége - inkább fennsík jellegű. Uralkodó talajtípusa az agyag.

Éghajlatát alapvetően az Alpok közelsége befolyásolja, mégis hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú része. A hőmérséklet ingadozása kicsi - csak ritkán forró a nyár, és nem túl hideg a tél.

A magas éves csapadékmennyiség miatt a terület vízfolyásokban gazdag. Legjelentősebb folyói a Szalafőnél eredő Zala (Szala), és a Murába torkolló Kerka. Legnagyobb tavai a Himfai-, a Vadása- és a Bajánsenyei-tó.

A dombvidékes táj változatos, barátságos képet mutat. Természetes növénytakarója az erdő. Ma az erdőállomány kétharmadát az erdei fenyvesek alkotják. Az erdők monotóniáját virágos rétek, apró szántóföldek szakítják meg. A jégkorszaki maradványnövényeket őrző őrségi tőzegmohás lápok országos ritkaságnak számítanak.

A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország gombákban leggazdagabb területei közé tartozik. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok is előfordulnak.

A térség állatvilága ugyancsak változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája található a területen, de nagyvadállománya is jelentős. Az erdőségekben gyakoriak a menyétfélék, a denevérek, sok a mókus, az őz, a szarvas, a vaddisznó és a róka; a nagyobb vizek mentén pedig a fokozottan védett vidra is előfordul.

A patakokban ritka halfajok, folyami kagylók és rákok élnek. A környéken élő madárfajok között említhető a fekete gólya, a rétisas, a darázsölyv. A fenyőerdők jellegzetes madara, a siketfajd - amely igen rosszul tűri a zavarást - hazánkban utoljára ezen a vidéken fészkelt.

A természeti környezetet az Őrségi Nemzeti Park védi. A védett növényfajok száma száz fölött van. A fokozottan védett területen egy erdőrezervátum (Őserdő) is található. A természeti értékek bemutatására az Őrségben több tanösvényt alakítottak ki.



Gazdálkodás, kézművesség

Az itt élők az elmúlt évszázadok során nehéz munkával tartották el magukat és családjukat, de megtanulták a föld kincseit jól és tartalmasan használni. Élelmüket földjeiken megtermelték, háziállataik által húshoz és tejhez jutottak, melyeket kiegészítettek az erdők által nyújtott növényekkel és vadakkal. Ruháik alapanyagát is a földművelés és állattenyésztés adta.

A terület természeti adottságaiból fakadóan elsősorban az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás volt jelentős. Hagyományos háziállataik között említhetjük a magyartarka marhát és a muraközi lovat. A völgyekben, az összegyűlő vizek hatására kialakult dús füvű kaszálóréteket évente kétszer kaszálták, május végén, ill. szeptember elején.

Az erdő fái biztosították házaik és használati tárgyaik alapanyagát, és a tüzelőanyagot. Az őrségi emberek természetesen hasznosították az erdő egyéb kincseit is, az ízletes gombákat, az erdei gyümölcsöket, a mézet, a gyantát, stb.

A növénytermesztés a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat és a rossz minőségű, agyagos talaj miatt nehézkesebb volt, mint másutt. A laposabb részeken helyezkedtek el a szántók, ahol a búza helyett inkább rozst, kölest, hajdinát, ill. takarmánynövényeket: árpát, zabot, kukoricát, valamint krumplit, káposztát, répát, tökféléket és lent termeltek. A tök magjából olajat ütöttek, a többi részét pedig a háziállatok etetésére használták. A rozsszalmát tetőfedő anyagként hasznosították. A régi parasztporták képéhez hozzátartozott a házakat körülvevő gyümölcsös. A gyümölcsökből gyümölcslevet, befőttet, lekvárt, süteményt, aszalványt, pálinkát, ecetet készítettek. A múltban a méhészkedésnek is nagy jelentősége volt, de ma sincs olyan falu, ahol ne méhészkedne egy-két gazda.

Az Őrségben a hagyományos mesterségek közül talán a legjelentősebb a fazekasság, melyhez az itteni agyagos talaj jó alapanyagot biztosított. A régi paraszti háztartásban főzésre használt cserépedényeket a kercai, szomoróci, veleméri, gödörházi, magyarszombatfai gerencsérek készítették; de távolabbi vidékekre is szállították edényeiket, amiket aztán gabonára, terményekre cseréltek. A falusi réteg számára készülő termékeket a hagyományos forma és egyszerű díszítés jellemezte, a legtöbb edényt csak belülről mázazták, és a szájat mártották zöld vagy barna mázzal. A vásárra vagy megrendelésre készülő edények szebb és finomabb kialakítást kaptak, ezeket kívülről is mázazták. A mesterség az Őrségben máig fennmaradt, és idősek, fiatalok egyaránt gyakorolják.

A népi mesterségek között említhetjük a kópickötést. A kópicokban tárolták a szemes termények egy részét, pl. a hajdinát, a babot, az aszaltgyümölcsöt.

Építészet, néprajz, gasztronómia

Az Őrség sajátossága a hagyományos magyar faluszerkezettől eltérő ún. "szeres" településszerkezet. Ennek lényege, hogy falvak - az általában dombtetőkre épített -, egymástól elszórtan elhelyezkedő házcsoportokból állnak, melyeket szereknek hívnak. Kialakulásában a domborzati viszonyok, a völgyekben összegyűlő sok csapadék miatti lápos területek, és a védelmi célok játszottak szerepet. A szereket eredetileg rokon családok lakták, és a család nevéről, égtájról vagy valamilyen mesterségről nevezték el őket (pl. Kovácsszer). Mivel a telekhatárokon nem voltak kerítések, azok mintegy belesimulva a tájba, vele szerves egységet alkotnak.

Kihasználva a környezet adta lehetőségeket, a paraszti lakóházak és gazdasági épületek legfőbb anyaga a fa volt. Az úgynevezett boronaházak falait egymásra fektetett fenyőgerendákból készítették, melyeket a falak találkozásánál keresztvéges csapolással illesztettek össze, majd az épületet kívül-belül sárral tapasztották. A tetőt rozsszalmával, ún. zsúppal fedték. A lakóházakat - a szoba, konyha, kamra, ólak sorrendjében - a vonalas építkezés jellemezte, és minden helyiségnek külön bejárata volt a szabadból. Az időjárás viszontagságai ellen később fedett, de elöl nyitott közlekedőt, tornácot alakítottak ki. Eleinte a konyha kémény nélküli, ún. füstös konyha volt, kemencével és főzőpadkával. Nagyobb gazdaság esetén, és ahol a telek nagysága és formája megengedte, az istállót és a pajtát a lakórész végébe, arra merőlegesen építették; az U-alakú épület harmadik oldalára pedig az ólak kerültek. Így alakult ki a jellegzetes, ún. kerített ház. A házakhoz gyakran különálló, földszintes vagy emeletes kamraépületek is tartoztak, az úgynevezett kástuk.

Később, a téglaépítkezés elterjedésével épültek a jellegzetes, rövid tornácú, úgynevezett "kódisállásos" házak. Az épületnek ez a része nevét onnan kapta, hogy itt pihenhettek meg, várhatták meg az eső végét, vagy az éjszaka elmúltát a régi idők vándorai, "kódisai". A tetőfedés anyaga a cserép lett.

Az Őrség népi építészetének emlékeit leginkább a skanzenként működő, szalafői Pityerszerben tekinthetjük meg, de szinte minden faluban találunk tájházat, helytörténeti gyűjteményt.

A történelmi Őrség vidékén a kővárak építése nem volt jellemző, ezek szerepét az erődszerű templomok vették át, melyek legszebb példája az Árpád-kori veleméri és őriszentpéteri templom. A veleméri templom belső terének értékei a gyönyörű gótikus freskók, melyek bibliai jeleneteket és magyar szenteket ábrázolnak. Mindenképp említést érdemelnek az Őrség jelképévé vált haranglábak - ha a falunak nem volt temploma, akkor ilyen, fagerendákból álló építményeket készítettek. Közülük a pankaszi, a gödörházi és kercaszomori a leghíresebb.

A népszokások a családi élet fontos eseményeihez (pl. lakodalom, keresztelő, temetés), a közösen végzett munkákhoz (kukorica- vagy tollfosztás, tökmagköpesztés), valamint az ünnepekhez, jeles napokhoz (Pl. Újév, Farsang, Húshagyókedd) kapcsolódtak.

Egyes népszokások még ma is elevenen élnek ezen a vidéken. A télbúcsúztató szerepű farsanghoz fűződő szokások közül kiemelendő az úgynevezett Rönkhúzás. Ez egy tréfás esküvő, amely során a legidősebb lányt és legényt egy óriási kivágott farönkön, a kisbíró tréfás előadása mellett húzzák végig a falu főutcáján. A Húshagyókeddi maskarajárás során a gyerekek maskarába és álarcba öltözve járják a házakat, ahol étellel és itallal kínálják őket. Ez Húsvét előtt az utolsó nap a húsételek fogyasztására és a mókázásra, mert másnaptól, Hamvazószerdától már böjt van, és tilos a mulatság. Elmaradhatatlan ilyenkor a farsangi fánk készítése.

A Májusfa-állítás hagyománya a természet újjászületésének szimbóluma és szerelmi ajándék volt. A májusfát május elsejére virradóra a legények éjszaka titokban állították a lányos házakhoz. Csak a tetején hagyták meg a lombját, s többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették.

Az itt élő emberek táplálkozásban fontos szerepet töltött be a köles, a hajdina, a kukorica és a krumpli, de fogyasztottak még babot, répát, fejeskáposztát és tököt. Főételként gyakran fogyasztottak leveseket. Az Őrség sajátos ételei az úgynevezett gánicák, mint a hajdina-, köles-, kukorica-, és krumpli-gánica. Ide tartozik az egyik legjellegzetesebb burgonyás étel: a dödölle, melyet általában tejföllel fogyasztanak, és amit a helyi szállásadók és vendéglők ma is rendszeresen készítenek. A saláták jellegzetes ízesítője volt a tökmagolaj. A tökmagköpesztést és a tökmagolaj-sajtolást régen a szomszédok, ismerősök, rokonok közösen végezték. Az Őrség legelterjedtebb süteményei voltak - a kásák és pépek sült változatai - az úgynevezett málék (hajdinás-, kukoricás-, krumplis-, stb.). A vidék sajátossága a tökös-mákos rétes.

Kapcsolódó ajánlatok

Természeti látnivalók:

  • Tőzegmohás láprét

    A különleges, ma már fokozottan védett patakvölgy legnagyobb értéke, hogy sajátos hidrológiai viszonyainak és mikroklímájának köszönhetően számos jégkorszaki ma...
  • Bűricza kilátó

    A falu legmagasabb pontján, a 367 méteres Katalin-dombon 2011-ben felállított kilátóról megcsodálható a környék pazar panorámája. Mivel a dombtető alig 300 méte...
  • Himfai parkerdő, Himfai-tó

    A falu szomszédságában található a 92 hektáros Himfai parkerdő és a 12 hektáros horgásztó. A Himfai-tó rendkívül gazdag csuka, ponty, keszeg és egyéb halfajokba...
  • Kömpe Szeme Kilátó

    A kilátó nevét adó Kömpe Szalafő egyik településrésze, mely a Zala patak völgye és a Felsőszer alja között helyezkedik el. A 2018-ban átadott építményt Szabó Gá...
  • Lugos-patak

    A terület egyik legjelentősebb, legbővízűbb patakja a Lugos-patak, amely Kondorfától egészen Hegyhátszentmártonig, délnyugattól északkelet felé folyik keresztül...
  • Bakónaki tó (Szlovénia)

    A Bakónaki tavat csodálatos bükkösök veszik körül. A Goričkón nincsenek természetes állóvizek, ezért a patakok elgátolásával keletkezett tavak képezik a növény-...
  • Helyi termelői piac

    A helyi termelők saját készítésű termékeikkel, zöldséggel, gyümölccsel várják a vásárlókat. Nyitva minden szombaton 8-12 óráig!
  • Lugosi-rét

    Az egyik legszebb egykori fás legelő, amely ma az Őrségi Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe, Lugosi-rét néven ismert. Sajnos rét jellegét adó idős töl...
  • Bárkás-tó

    Ispánktól nem messze található a Bárkás-tó, melynek vize fürdésre nem alkalmas, de közelében gondozott, hangulatos erdei pihenőhelyet találunk.
  • Kis-hegy

    Kercaszomor és Bajánsenye közös szőlőhegye a Kis-hegy, melynek legmagasabb pontjáról szép a kilátás.
  • Bölényrezervátum

    Az európai bölényt az ember a vadonból már évszázadokkal ezelőtt szinte teljesen kipusztította, de szerencsére néhány állatot sikerült megmenteni közülük és kül...
  • Trópusi kert. orchideafarm

    Néhány kilométerre a magyar határtól, Dobronak községben működik az Ocean Orchids, Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő vállalkozása, ahol évente csaknem 500...
  • Vadása-tó /horgász- és fürdőtó/

    Elnevezése a szájhagyomány szerint a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönhető, innen kapta a vad-ásta, majd a Vadása nevet. A tavat 12 forrás táplálja, vize ...
  • Szala menti tanösvény

    A 3,8 kilométer hosszú tanösvény Szalafő központjából indul és Őriszentpéteren végződik. A Szala-patak mentén, nagyrészt erdei terepen vezető út bejárása során ...
  • Lápok Háza

    Az épület néhány 100 méterre található a szőcei tőzegmohás lápréttől. Az itt látható kiállítás témája ez a rendkívül értékes növény- és állatvilággal rendelkező...
  • Csörgőalma gyümölcsöskert

    A Templomszeren található kaszálógyümölcsösben olyan őrségi, vendvidéki, hetési honos gyümölcsfa fajtákat gyűjtöttek össze, melyek ellenállók, jól bírják a hely...

Építészeti, tárgyi emlékek:

  • Helytörténeti gyűjtemény

    A Faluházban a Szattán gyűjtött tárgyi emlékekből helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.
  • Gödörházi műemlék harangláb

    A gödörházi falurészen álló református harangláb, mely 1790-ben készült, országos műemléki védettséget élvez. A pankaszi után legrégebbi harangláb az Őrségben. ...
  • Helytörténeti gyűjtemény

    A kiállítás a település elmúlt évtizedekben összegyűjtött helytörténeti anyagát jeleníti meg. A tárlaton hagyományos használati tárgyak, bútorok, különböző mest...
  • Szalafő Életfája

    Milkovics Jenő fafaragóművész alkotása, mely a település központjában, a Művelődési Ház és a Jégverem közvetlen közelében, 2009-ben került felavatásra. Egy kidő...
  • Sökfás temető

    A sökfa (süvegfa) a régi őrségi temetőkre jellemző, a református halottaknak állított fejfa helyi elnevezése. Szomoróc község temetőjében még láthatunk néhány i...
  • Seloi Rotunda

    A szinte érintetlen természeti környezetben lévő kis település Muraszombattól 14 km-re északkeletre szlovéniai Goričko tájegységben, a Muravidék északi részén, ...
  • Kályhamúzeum

    A kisrákosi Művelődési Házban található kiállításon több mint száz öntöttvas kályha tekinthető meg, melyekből az elsők még az 1800-as évekből származnak. A gazd...
  • Hungarikum Kiállítás

  • Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény

    A Művelődési Ház emeleti részén található állandó kiállítás. Az őriszenpéteri születésű Szikszay Edit tanárnő által létrehozott, csaknem ezer darabos közgyűjtem...
  • Hármashatár emlékmű

    Az emlékművet a trianoni döntés után, 1922-ben állították fel, a három szomszédos ország találkozásánál. A 2. világháború után a vasfüggöny következtében nem vo...
  • Sigray kastély és emlékpark

    A kastélyt 1740-1745 között a meglévő alapok felhasználásával az új földesúr, báró Sigray Károly építtette, apja surányi kastélyának mintájára. A külső 1870 kör...
  • Kitelepítettek fája

    2007. október 23-án, a hagyományteremtő Élő Emlékezet Ünnepén, az 50-es évek kitelepítései áldozatainak tiszteletére emlékfát avattak, amelyre a három kitelepít...
  • Sindümúzeum

    A Sindümúzeum többnyire írástörténeti, jeltörténeti vonatkozású gyűjteménye a környéken fellelt őrségi (kisebb mértékben Vas és Zala távolabbi vidékeiről szárma...
  • Helytörténeti gyűjtemény

    Az 1885-ben épült egykori iskolában értékes néprajzi gyűjteményt tekinthet meg a látogató. A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922 –1994) tanítónak köszönhet...
  • Őrségi Vadászati Kiállítás

    A környék erdeinek gazdag vadállománya a vadászatot élteti. Ennek értékeit, a vadászat és a természet kapcsolatát, az Őrség élővilágát mutatja be a Vadászati Ki...
  • Református templom

    A település védett temploma a Városszeren található későbarokk református templom, mely 1790 körül épült. Egyhajós, téglalap alaprajzú templom, a bejárati homlo...
  • Szentháromság római katolikus templom

    Velemér jelentős műemléke a falu határában, a Papréten emelkedő, egyhajós, kőből és téglából épült katolikus templom, mely nagyobb átalakítások nélkül, középkor...
  • Szeszfőzde

    A faluban található szeszfőzdét a II. világháború előtt a község tehetősebb gazdái alapították. A Dávid család deportálása után az önkormányzat vette át a szesz...
  • Jégverem

    Szalafő egyik érdekessége az egykori jégverem, mely a település központjában, a Művelődési Ház és az Életfa közvetlen közelében helyezkedik el. A hűtve tárolás ...
  • Szent Lukács katolikus templom

    Már 1690-ben említi az urbárium a falu keleti szélén álló, akkor már romos templomot, melyet a szentgotthárdi apátság, mint kegyúr 1775-ben renováltatott, majd ...
  • Középkori téglaégető

    Az 1980-as években feltárt őriszentpéteri kemence használatának korát a belőle előkerült edénytöredékek, kályhacsempék alapján az 1500-as évek elejére tehetjük....
  • Völgyhíd

    A magyar-szlovén vasútvonalon 2000-ben létesült völgyhíd a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át. Az 1400 méteres viadukt Magyarország leghosszabb, Európa...
  • Bajánsenyei Református Templom

    A település kiemelten védett épülete - a falu közepén - a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye volt, hogy Senyeháza lelkes reform...
  • Fatemplom

    A magyarföldi fatemplom építésének ötlete az akkori polgármester, Rátóti Zoltán színművésztől származik. A Mújdricza Péter építész tervei alapján épült szakráli...
  • Szent Jakab római katolikus templom

    A XIII. századi román stílusú templomot többször átalakították a XVIII. században barokk stílusban, de megőrizte román kori arányait, ill. déli kapuját és a lőr...
  • Szomoróci harangláb

    A község építészeti emlékei közül feltétlenül figyelmet érdemel az 1877-ben épített szomoróci református harangláb. A boronafalú műemlék harangláb négy harangos...
  • Harangláb

    A település különösen értékes műemléke az 1754-ben állított szoknyás harangláb, mely az Őrségben a legrégebbi ilyen építmény. A harangláb szerkezete tölgyfából ...
  • Czúgh János emlékszoba

    Az Őrségből származó Czúgh család ősei apai és anyai ágon is több nemzedéken át űzték a fazekasság mesterségét. Az országban elsők között kapták meg a Népi Ipar...
  • Kápolna

    A XX. század elején egy helybéli gazdálkodó, Avas Dániel - gyermeke nem lévén - a Református Egyházközségre hagyományozta minden vagyonát. A kertjében épített e...
  • Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes

    Szalafő legfőbb nevezetessége a hagyományos népi építészetet és az itt élők életmódját bemutató skanzen. Az itt megtekinthető épületek ma is eredeti környezetük...
  • Bajházi harangláb

    A haranglábat a bajánsenyei kápolna 20 éves évfordulójára, 2009-ben építették fel, mely hű mása egy freskótöredéken megörökített, az 1700-as években az őriszent...
  • Kovácsműhely

    A XIX. századi községi kovácsműhelyt egy lebontott boronafalú szőlőhegyi pince gerendáiból építették. Az egyhelyiséges épület nyitott előterű. Benne működőképes...
  • Szent Péter római katolikus műemléktemplom

    A Templomszeren található a Szent Péter tiszteletére felszentelt, 13. századi római katolikus plébániatemplom. Egyhajós, szentélye félköríves záródású, a szenté...
  • Református templom

    A település egykori, leégett temploma helyett 1913 nyarára készült el, Flieger Ede körmendi építész tervei alapján. A templom neogótikus stílusban épült. A főho...
  • Szent György ház

    A Dobronakon található 2006-ban megnyílt épületet a falu híres szülöttéről, a nagyszombati egyetem első rektoráról, a 17. században itt élő Dobronoki Györgyről ...
  • Népi műemlékház

    Az eredeti helyén helyreállított zsúpfedeles, döngölt agyagpadlós épület valaha kerített háznak épült, melyből mára csak a szoba és a konyha helyiség maradt fen...
  • Harangláb

    A település központjában található harangláb régen tűzoltószertárként funkcionált. Elektromos órával ellátott, naponta háromszor harangozással jelzi az időt. Ma...
  • Református templom

    A késő barokk stílusú Református templom 1787-ben épült, de a torony és a végleges épület 1805-re készült el. A templombelső egyszerű, egyhajós szerkezetű, mely...
  • Várdomb

    A földvárat az 1270-ben kiadott kiváltságlevélben említik. A magyarósdi Darabos család saját nemesi udvarházát alakította ki védelmi célból 1590 körül. A kúriát...
  • Fazekasház

    A 19. századi, borona falú, népi műemlék lakóház állandó kiállításán a hagyományos paraszti élet bútorait, használati tárgyait, valamint a gerencsérek munkaeszk...
  • Szent Károly katolikus templom

    Az 1300-as éveben, Borromei Szent Károly tiszteletére épült román stílusú, római katolikus templomot a XV. században gótikus stílusban, majd a XVIII. században ...
  • Hársfa és kopjafa

    A középkori Szatta a jelenlegi településtől kb. 1 km-re feküdt, és az 1588-as törökdúlás idején a törökök felégették. Ennek emlékére állította a kopjafát a Szat...
  • Tájház és Kovácsműhely

    A falu központjában található zsúpfedeles tájházat 2007-ben, a szomszédságában álló kovácsműhelyt 2012-ben nyitották meg az érdeklődők számára. Az eredetileg 18...
  • Őrségi Nemzeti Park Látogatóközpont

    2018-ban fejeződött be az a nagy beruházás, melynek keretében kialakították a 899 m2 alapterületű látogatóközpontot. Az épületben helyet kapott az Őrség Natura ...
  • Eszterházy-kő

    A határkő birtok- és megyehatár volt, mely az Esterházy- és a Batthyány-birtokot különítette el. Még az 1700-as években rakatta le az Esterházy hercegi család. ...

Partnereink




Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás

MINŐSÉGI VENDÉGVÁRÁS ÉS KISZOLGÁLÁS AZ ŐRSÉGBEN PÁLYÁZAT

Elnyert támogatás összege: 1.200.000 Ft

Adatkezelési tájékoztató
© 2012-2017 Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesülete | Minden jog fenntartva.
Weblap fejlesztés:

Menü